2013. január 3., csütörtök

Kagyló mindenütt


„A kagylók kivétel nélkül vízi állatok, és pedig egyaránt előfordulnak a tengerekben, a félsós és az édesvizekben. A legtöbb fajt és egyedet, egyszersmind a legszebbeket és legnagyobbakat is természetesen a forróövi tengerek partmenti, sekélyebb helyein találjuk, de előfordulnak a legnagyobb mélységekben is, le egészen mintegy 5000 m-ig; azonban az ilyen nagy mélységekben élők már kicsinyek, s nagyon vékony és szintelen héjúak. De nemcsak vízi lények, hanem azt is ki kell emelni róluk, hogy elsősorban tengeri állatok, és az édesvizekben való életmódhoz aránylag csak nagyon kevés képviselőjük alkalmazkodott. Nálunk Európában például nagyon csekély az édesvízi fajok száma, ellenben aránylag meglepően sok és változatos édesvízi kagyló él Észak-Amerikában, és gazdag ilyen fajokban Kína, illetve Délkelet-Ázsia is.





Ez a poszt, mint ahogy egy kedves idézettel és egy impozáns képpel is utalni próbáltam rá, a plüsskutyákról fog szólni. (Nagyon vicces emberkének képzelem ám magam!)

Szóval a kagylókról. Nos, igen. A kagylókat nagyon szeretem. Nem tudom miért. Talán az fog meg bennük, hogy zseniális teremtmények! Szimmetrikusak, vagy épp nem, folytatólagos mintájúak, sormintásak, negatívak-pozitívak, barnák, fehérek, szürkék, zöldek, narancssárgák... A természet legszebb művei a csigaházzal és a tobozzal karöltve. A szemnek jól esik nézni a vonalaikat, a tekeredő mintáikat. 

A kagylóhéj relatíve masszív. Szépen kell bánni vele és nem szabad nagy nyomást helyezni rá, mert összeroppan. Egyébként bírja a strapát, karkötőbe is beledolgozom teljes nyugalommal: 



Vagy fülbevalóba:




Ez utóbbi még viszonylag friss darab, nem nagyon mertem hordani, nehogy leessen és összetörjön. Körömerősítő lakkal kentem be dekorlakk helyett, és mondhatom, jó ötlet volt. 

Voltak még kagylós kísérleteim, például általános iskolás koromban készítettem néhány üdvözlőlapot dekopázs technikával. A kagyló mintásra igazi kagylókat is ragasztottam (aki megtalálja mind a kettőt, annak jó a szeme): 


Végül, de nem utolsó sorban egy karácsonyi ajándékkal zárnám a kagylós tárgyaim gyűjteményét, amire kimondottan büszke vagyok! 


Na, ha idekagylóztatok, akkor annak örülök nagyon! Jó alkotást kívánok!